A vallások egysége:

„Isten ajándéka e felvilágosult kor számára az emberiség egységének, és a vallások lényegi azonosságának felismerése.” ’ Abdu’l-Bahá

Minden nagy világvallás Isteni eredetű. Különböző helyeken és időben, de mindegyiket Isten nyilatkoztatta ki az embereknek. Egyetlen kor sem maradt útmutatás nélkül. Isten Megnyilvánulásai egyetemes tanítók, akik azért jöttek a földre, hogy megmutassák az embereknek, hogyan kell Istennek tetsző módon élni. Ők a közvetítők Isten és az emberiség között. Rajtuk keresztül fordítja a Teremtő az embert afelé, hogy ismerje meg, és szeresse Őt.

“Isten szolgálója! Örvendezz Isten örömhírétől, és légy boldog az Isteni Illat fuvallatába. Oly módon ragaszkodj Isten Királyságához, hogy elszakadj a világtól, és olyannyira ragyogjon szívedben Isten szeretetének tüze, hogy mindenki, aki közeledbe ér, érezze annak melegét. Ha el kívánod érni eme állapotot, teljesen Isten felé kell fordulnod. Oly megvilágosodás száll majd akkor reád, mely által Isten illatai szétáradnak azon területeken és térségekben, és az útmutatás oly lámpása leszel majd, melyből a tudás fényei kisugároznak és szétterjednek azon messzi országokban és távoli földeken.”

„Könyörületessége zálogaként… és szeretete bizonyságául kinyilvánította az embereknek mennyei vezérlete Napcsillagait, isteni egységének e jelképeit, és elrendelte, hogy e megszentelt lények megismerése légyen egyenrangú saját megismerésével.”

A bahá’iok egyenrangúnak tartják a földön eddig ismert összes megnyilvánulást, mint Ábrahámot, Krisnát, Zoroasztert, Mózest, Buddhát, Jézust, Mohamedet, a Bábot, és Bahá’u’lláh-t. Mindegyikük új vallást alapított, és mindegyiküknek ellenálltak, gúnyolták, és üldözték őket. Kortársaik közül csak kevesen ismerték fel igazi valójukat. Szinte minden vallás keleten született, és hazájából elüldözve nyugaton bontakozott ki.

Minden Megnyilvánulás isteni szellemiséggel rendelkezik, és felruháztatott az Úr minden jegyével. Ezért úgy tekinthetők, mint egy lélek és egy és ugyanazon személy. Tanításaik szellemi része ugyanaz. A változás mindig csak a társadalmi tanításokban lelhető fel. A vallások követői egy idő után félremagyarázták, és megváltoztatták az eredeti tanításokat. Ezért küld Isten mindig újabb és újabb küldöttet. Minden küldött hoz valami újat is. Mint Mózes a törvényeket, Jézus a szeretet fontosságát, úgy Bahá’u’lláh az emberiség egységére való törekvést.

A bahá’iok elfogadják az összes eddig létezett Megnyilvánulást, és az általuk alapított vallásokat egyenrangúnak tekintik, és az összefogást hirdetik, hiszen egy Isten van, még ha más néven is nevezzük Őt, mind Őhozzá imádkozunk.

"E napon mi sem sújthatja jobban az Ügyet, mint széthúzás és viszály, vetélkedés, idegenkedés és közöny Isten szerettei között. Meneküljetek ezektől, Isten ereje által és az Ő legfőbb segedelmével, és azon legyetek, hogy egymáshoz kössétek az emberek szívét az Egyesítő, a Mindentudó, a Végtelen Bölcs nevével.”

Bahá’u’lláh arra inti követőit, hogy kedvesen, egyetértően, megkülönböztetés nélkül érintkezzenek minden más valláshoz tartozókkal; figyelmezteti őket, hogy óvakodjanak a fanatizmustól, elkülö¬nüléstől, büszkeségtől, vitáktól és viszálytól; elméjükbe vési a makulátlan tisztaságot, szigorú őszinteséget, erényességet, megbízhatóságot, vendég¬szeretetet, hűséget, udvariasságot, türelmet, igazságosságot és pártatlan¬ságot; tanácsolja, hogy olyanok legyenek, mint ’egy kéz ujjai és egy test tagjai’; felszólítja őket, hogy keljenek fel Isten Ügyét szolgálni és biztosítja őket kétségtelen segítségéről.” Shoghi Effendi

„Ó, vetekedő népei és nemzetségei a földnek! Fordítsátok arcotok az egység felé, és hagyjátok, hadd ragyogja be azt fénye. Gyűljetek össze, és Isten kedvéért határozzátok el, hogy kigyomláltok magatok közül mindent, mi a közöttetek lévő pörlekedés forrása … Semmi kétség nem lehet, hogy a világ népei, bármilyen fajhoz vagy valláshoz tartozzanak is, ihletüket egyetlen mennyei Forrásból nyerik, és egy Isten alattvalói. A parancsolatok közötti különbségek, melyek szerint élnek, azon változó igényekből és szükségletekből fakadnak, melyek a Kinyilatkoztatás korszakában fennállottak. Mindannyiukat, néhány kivételével, melyek emberi elferdítés művei, Isten rendelte el, és Akaratának és Céljának visszatükröződései. Emelkedjetek hát fel és a hit erejével felvértezve zúzzátok szét hiábavaló képzelgéstek isteneit, melyek a viszály magvetői köztetek…”