’Abdu’l-Bahá kedvenc történetei közül néhány Mahmúd királyról és odaadó szolgájáról, Ayázról szólt:

 Egyszer, amikor gyümölcsöket szolgáltak fel egy ünnepen, a király szeme egy zamatos kinézetű dinnyére esett. Hogy kedvébe járjon hűséges szolgájának, megkínálta Ayázt egy szelettel és kérte, hogy egye meg.

Ayáz olyan örömmel ette a dinnyét, hogy a király még jónéhány szelettel megkínálta. Majd úgy döntött, hogy ő maga is megkostólja a dinnyét, és meglepetésére keserűnek és rossznak találta azt.

Kiköpte a dinnyét és így kiáltott: „Ez élvezhetetlen! Hogyan tudtad megenni mind azt a szeletet? Nem találtad a dinnyét szörnyen savanyúnak?”

Ayáz erre így válaszolt: „De igen. Azonban egész életemben a legnagyobb ajándékokat és jótéteményeket tőled kaptam. Így hát most, hogy keserű dinnyét adtál nekem, nem mutathatok hálátlanságot. A dinnye keserűsége édessé vált a számban, mert a te kezedtől kaptam azt.”