Egyszer egy este, Hakím Aqá Ján, egy zsidó orvos, sietve lépkedett Muhammed-Báqír mögött, aki lámpással a kezében futott otthona felé Hamadán szűk utcáin keresztül. Néhány órával azelőtt az orvos már járt náluk, mert Muhammed felesége nagyon lázas beteg volt. A zsidó orvos adott neki lázcsillapító pirulákat, majd hazament.

 De az asszony nem lett jobban, sőt. Görcsösen vonaglott, és szinte már a halálán volt. Férje elszaladt az orvosért, és most amikor ott állt az ágy mellett, Hakím Aqá Ján elsápadt, reszketni kezdett, mert bizony azonnal rájött, hogy hibát követett el. A Quinin tabletták helyett valószínűleg, a Strychnin nevű tablettát adta be a nőnek, ami egy erős méreg. Az asszony súlyos állapotba került, nagyon közel állt ahhoz, hogy meghaljon, az orvos hibája miatt.

A zsidó orvos beleremegett a gondolatba, hogy az asszony miatta fog meghalni, és mindent megtett, hogy megmentse az életét. De mivel őszinte ember volt, bevallotta a férjnek, hogy az ő hibája miatt került ilyen állapotba a felesége. Nagy meglepetésére a férj így válaszolt: - Mindenki követhet el hibákat. Te nem akarattal tetted. Senki nem fog hibáztatni ezért. Az orvos nagyon meglepődött, és azonnal elrohant a patikába, és megvette azt a gyógyszert, amitől a javulást remélte. Egész éjszaka a beteg mellett virrasztott, és minden tőle telhetőt megtett a megmentéséért. Muhammed-Báqír, amennyit csak tudott segített neki, és legnagyobb udvariasságot, barátságosságot, és kedvességet mutatta irányában.

 Végül a reggel közeledtével az asszonyon a javulás jelei mutatkoztak, és tudták, hogy meg fog gyógyulni. Hakím Aqá Ján-t igen csak meglepte a férj iránta tanúsított udvariassága és kedvessége, főleg a történtek után, és nem értette, hogy egy muszlin férfi, hogyan viselkedhet így egy zsidó orvossal, hiszen a muszlinok mindig rosszul bántak a zsidókkal a városban, és az orvos először attól félt, hogy ha az asszony meghal, bizony a muszlimok megölik az egész családjával együtt, és még a többi zsidót is bántani fogják. De ez a férfi egészen máshogy viselkedett, mint várta. Mikor túl voltak a veszélyen meg is kérdezte, hogy miért.

Muhammed-Báqír erre azt válaszolta, hogy ők bahá’iok, akik minden más vallást elfogadnak, és minden embert egyformán szeretnek, legyen az más bőrszínű, vagy más vallású. Ez nem számít. Ezután az eset után Hákím Aqá Ján is bahá’í lett.